Harmadik rész

Egy hatalmas épületbe vezetett be Chris, ahol az őr szemrebbenés nélkül beengedett minket. Sőt! Ami számomra a legfurcsább volt, még szép napot is kívánt, és a nevemen szólított. Én csak zavartan megköszöntem, és motyogtam valami "magának is" félét, de már meg nem mondanám inkább minden hangzott. Chris természetesen kiröhögött, semmi együttérzést nem produkált, de egyáltalán nem orroltam meg rá, csak jó volt játszani a sértődöttet. Az ajtó előtt megtorpantam. Nem akartam oda bemenni ahol a többi szereplő volt, eléggé megijedtem. Mármint ők biztosan tökéletesek meg minden, én meg nem akartam megint számkivetett lenni.
- Mi az?- Chris gyanakvóan kezdett méregetni, de én nem néztem a szemébe.
-Mi van ha nem kedvelnek majd?- nagyot nyeltem, és a cipőmmel kezdtem babrálni a földet.
- Miért ne kedvelnének?- megfogta az egyik kezemet. Olyan puha volt az érintése, mint egyik lányé sem. Nagyon jó érzés volt.
- Mert eddig akárhová tartoztam, mindenki kiutált onnan, és aztán muszáj volt eljönnöm. Nem akarom itt is úgy végezni. - a tekintetem végig a kezeinken volt.
-Megígérem, kedvesek lesznek veled.- felemeltem a fejemet, hogy láthassam, mosolyog.
- És ha nem?- a szemem kicsit könnyes lett, mert eszembe jutott, mennyire is utáltak eddig mindenhol.
-Akkor is , én kedvellek. A meztelen testes  beszólásod után, meg ki ne kedvelne?- halkan felnevettem, és letöröltem azt  a pár könnycseppet, amelyek rakoncátlanul legördültek.
- Te jó,ég tudnak róla?- ő is nevetett.
-Persze ,hogy tudnak, mind megnézték a bemutatkozásodat.- a tenyerembe temettem az arcomat. A vállaim rázkódni kezdtek a nevetéstől.- Na most, felemelt fejjel belépsz oda, köszönsz és beilleszkedsz, rendben?- bólintottam. - Nem hallottam !
-Jó.- újra nevettem. - felszegeztem a fejemet,mély levegőt vettem,majd kinyitottuk az ajtót.
Odabent rengetegen voltak. Már mindenkin a jelmez volt, de foteleken ültek, és jókedvűen beszélgettek. Az érkezésünkre felkapták a fejüket. Pár perc hatásszünet után, tapsolni és ujjongani kezdtek.
-Ezek minek örülnek?- oldalba böktem Christ, aki ugyancsak tapsolt.
-Neked. -súgta oda.- Így köszöntik az újoncokat a szakmában. - bólintottam, hogy jelezzem, megértettem amit mondott. Mosolyogva intettem mindenkinek,akik egy idő után újra beszélgetni kezdtek.
Egy fekete hajú fiú jött oda hozzánk, hatalmas vigyorral az arcán.
-Szia Lisa, Darren vagyok.- a kezét nyújtotta, de egy ideig nem esett le mit akar. Hangosan felnevettem,majd megráztam.
-Bocsi, még sokkban vagyok.- ő is nevetett.
-Bemutassalak pár embernek?- mosolyogva bólintottam.
-Örülnék neki.- megragadta a kezemet, és odahúzott az egyik kanapéhoz.
-Hé emberek ő Lisa.- intettem.- ő itt Janet, ő fogja a legjobb barátnőd szerepét játszani a sorozatban.- egy szőke kicsit szeplős lányra mutatott. Nagyon szép volt, és hatalmas mosollyal integetett nekem.- Ő Paine, ő az aki a sorozatbeli pasidat alakítja egy ideig.
-Szia, örülök,hogy a pasid lehetek. - felröhögtem, és vidáman kezet ráztunk.
- Ő meg Taryn, a másik lány, akin majd segíteni fogsz,hogy "menő" menő legyen.- ő is jelezte , hogy örül nekem, de bele volt mélyedve a szövegkönyvébe. Darren újra kezem ragadott, és visszamentünk Chrishez.
- Mindenki nagyon aranyos.- jelentettem ki.- És annyira örülök, hogy ennyire közvetlen vagy Darren. Komolyan, nélküled biztosan egy sarokban ültem volna, és néztelek volna titeket, ahogyan pletykálkodtok.- nevetni kezdett.
-Te mindig ennyit beszélsz?
-Mindig.-vágta rá Chris.